Tenyésztési tanácsok

Hungária Dobermann Klub

Tüzeléstõl a fialásig Csépai István       Csakúgy, mint eddigi írásaim, ez is minden tudományos alapot nélkülöz. Mindenben a több, mint húsz éves gyakorlati tapasztalataimra hagyatkoztam. Írásom feltételezi a jól tartott, jól táplált, védõoltásokkal rendszeresen ellátott egyedet. A tartási körülményekrõl ezen írásomban nem kívánok foglakozni.
    Csak egy pár mondat erejéig a védõoltásokról. Rendkívül fontosnak tartom a tenyésztésbe beállítani szándékozó szukák rendszeres védõoltását. Gondolok itt a parvovírus elleni, valamint a kombinált, szopornyica, fertõzõ májgyulladás, leptospirák elleni védekezésre. Külön szeretném felhívni a figyelmet a leptospirák elleni védekezésre. A leptospirálk jelenléte a szervezetben körülményesen mutatható ki. Az anyaállat méhében a magzat már fertõzödhet a leptospiráktól. Tünetei a már megszületett pár napos kölyköknél: bélgyulladás, híg széklet, nagy folyadék- veszteség, legyengülés, exikozis kiszáradásos halál. Nem tudhatom, hogy az ún. kölyökhalál esetében, a hasonló tünetekkel elpusztult állatok tetemeiben, vizsgálták-e a leptospirák jelenlé- tét. Sok helyen, ahol jelentkezett már a kölyökhalál, az anyaállatok nem voltak rendszeresen ellátva védõoltásokkal. Az évi egy alkalommal kifizetett oltási költség jóval csekélyebb az esetleg elhullott alom értékénél. A gyakoriság és az oltóanyag vonatkozásában mindig kérjék ki az állatorvos tanácsát.
    Az ivarzásnak, "tüzelésnek" a kutya esetében is jól látható jelei vannak. A péra megduzzad, elõször halvány színû, majd sötétebb nyomok árulkodnak. A gyakorlati gond az szokott lenni, hogy mikortól kezdjék el a számolást. Erre vonatkozóan többféle módszert alkalmaznak. Van, aki papírzsebkendõvel próbálja megállapítani a tüzelés kezdetét. A pérához nyomott papírzsebken- dõn jól látható a nyom. Ennek a módszernek az a a veszélye, hogy a már halvány nyom esetén is elkezdik a számolást. A gyakorlatban talán a leghelyesebb, ha a természetes úton lecsöppent erõsebb színû váladék esetén kezdjük el a számolást. Ennek megfigyelése lakásban vagy kennel-
ben tartott egyedek esetén nem okozhat különösebb gondot. A szakirodalom és a gyakorlati tapasztalatok is azt igazolják, hogy a peteérés a szukánál a vérzéstõl számított 10-14. napra tehetõk, de ettõl vannak eltérõ esetek. Hallottunk már 7-8-ik és 18-19-ik napon történt eredményes fedeztetésekrõl is. A mi gyakorlatunkban például a kezdeti sikertelenségek (10-13-
ik napon történõ fedeztetések) után a 15-17-ik napon történt fedeztetések voltak eredményesek Naplemente K. Csikinél. Jó módszer lehet még a megfelelõ idõ kiválasztásához, ha a fiatal már az elsõ tüzelése alkamával "teszteljük". Ez egyszerûen abból áll, hogy kipróbáljuk, hányadik napon "állna" meg a kannak. Megjegyezzük a napszámot, és a következõ ciklus alkamával újra elvégezzük a próbát. Amennyiben ugyanazon a napon áll meg, feltételezhetõen ez az ideális idõpont a fedeztetésre. Mindezt úgy is elvégezhetjük, hogy a péra körüli részt ujjunkkal meg- nyomkodjuk, tapasztalni azokat a csalhatatlan jeleket, amikor a szuka felvenné a kant. Ezek ter- mészetes módszerek, kevés idõráfordítást igényelnek és nem jelentenek kiadást. Ma már több helyen is, bizonyos ellenszolgáltatásért hüvelykenetbõl 24-28 órás intervallumban meg tudják állapítani a peteérés valószínû idejét. Ha semmi más nem vezet eredményre vagy lehetõségük van rá, ezt kell igénybe venni. Egyáltalán nem hivatalos, de hallomások alapján a fent említett módszer eredményessége 90-95 %-os.
    Még egy dologra szeretném felhívni a figyelmet. Igen komoly befolyásolási tényzõ a tartási körülmény. Egy szabadban, fûtetlen kennelben tartott egyednél igen gyakori lehet a felfázás. Gondolják csak el, ha -15, -20 °C-os hidegben kell tartózkodnia, illetve feküdnie, így könnyen elõfordulhat a felfázás. Tehát az így tartott egyedek tavaszi fedeztetései mindig magukban hor- dozhatják a sikertelenséget. Meg kell találni a lehetõséget, hogy a legnagyobb hidegben is biz- tosítani tudjuk kedvencünk számára a +10-15 °C-ot. Ez költséggel jár, tudom, de ez a költség csekély egy esetleges fedeztetési kudarc esetén fellépõ veszteségekhez képest.
    A fedezõkan kiválasztásában mindenki saját maga dönt, hisz ezt több tényezõ is befolyásol- hatja, éppen ezért erre vonatkozóan nehéz jó tanácsot adni. Talán nem mindig jó a kiállítási e- redményekre hagyatkozni. Ha van rá mód, információkat kell beszerezni a kiválasztott kanról, milyen utódai születtek. Óvakodjanak a hangzatos fedeztetési hirdetõktõl! (Egyedülálló vérvo- nal, csúcsörökítõ, magyar állomány javítása stb.) A fedeztetés elõtt ajánlott minden kérdést tisztázni. A megállapodás történhet szóban és írásban. (A szó elszáll, az írás megmarad.) Ha nagy távolságra esõ fedezõkant választottunk, nem árt az útvonalhoz közel esõ "tartalék" kant számításba vennünk. A hosszú úton sok minden történhet. Mindig tiszta és jól ápolt szukával jelenjünk meg. Ne szégyelljék a fedeztetés elõtt a kan tasaköblítését kérni. Ezzel különbözõ fertõzésektõl tudjuk megvédeni mindkét állatot. Ebben a kérdésben is fordulhatunk az állatorvos- hoz. A vemhesség ideje a kutyák esetében igen rövid, tehát nagyon gyors a magzat fejlõdési üteme. Ma egy átlagos alomsúly 3500-4000 gramm között van. Tudni kell azt, hogy az anyaál- lat szervezete, saját rovására is ezt az élõsúlyt "elõállítja". A kutya csontozatának kis százalékát naponta lebontja, és ezt pótolni kell az állat élete végéig. Talán pont emiatt alakult ki az a nép- hit, hogy a kutya csontevõ; így, mint minden népi megfigyelésnek, ennek is elfogadható indítéka van. Nos tehát a vemhesség alatt nem csak a pótlásról kell gondoskodni, hanem a magzat cson- tozatának kialakulása terhét is viselni kell az anyaállatnak. Tehát nagyon komolyan kell venni a vemhes állat más összetételû táplálását. Több fehérje, több ásványianyag, több vitamin szüksé- ges, egyrészrõl az anyaállat érdekében, másrészrõl pedig már ebben a szakaszban befolyásolhat- juk, hogy egészséges, nem pediglen már megszületésük pillanatában hiánybetegséggel (ami nem mindig látható) rendelkezõ kölykök lássák meg a napvilágot.
    A helyes táplálás után a legfontosabb, hogy a vemhesség alatt jóval több gondot kell fordítani az állat és a környezete tisztaságára. A fedeztetéstõl a fialásig terjedõ idõszakban legalább két- szer meg kell fürdetni az állatot. Hideg évszakban gondoskodni kell olyan helyiségrõl, ahol für- detés után tökéletesen meg tud száradni. A fürdetéshez használjuk az e célra kapható készítmé- nyeket. Ne használjuk a humán célra készített samponokat. Elõnyben kell részesíteni a kutyák számára gyártott készítmények közül azokat, amelyek tartalmaznak olyan anyagokat, melyek egyben védelmet nyújtanak a külsõ élõsködõk ellen.
    Hadd említsem meg itt egy idõsektõl hallott és kipróbált fõzetet, amivel egyes esetekben igen jó eredményt lehetett elérni szõrproblémák esetében. Az oldatot vagy fõzetet a vére hulló fecskefû nevû növénybõl készítették. Az elkészítés módja: a frissen szedett fecskefüvet körülbelül 1-2 cm- es darabokra vágjuk. A már forrásban levõ vizet a tûzhelyrõl levesszük, és néhány perc múlva a feldarabolt füvet az edénybe helyezzük (egy literhez egy marék), majd lefedve 10-15 percig állni hagyjuk, ezután leszûrjük. A szõrhiányos helyeket ezzel az oldattal kenjük be több napon át, majd az egész testfelületet fürdetés után ezzel az oldattal mossuk le. VIGYÁZAT! Az oldat szembe, vágott, horzsolt sérülésbe nem kerülhet. Lehetõleg mindig friss oldatot használ- junk, esetleg hûtõszkrényben tárolhatjuk néhány napig. A téli idõszakban a kiszárított fecskefü- vet használhatjuk. Egyes szõrproblémák esetében bátran merem ajánlani, bizonyos vagyok benne, hogy sok esetben segíteni fog,még a reménytelennek nyílvánított esetekben is. Még probléma- mentesség esetében is javaslom az évi egyszeri használatát.
    A vemhesség ideje 58-63 napra tehetõ. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy több magzat esetében az 58-ik, míg kevesebb magzat esetében a 63-ik naphoz közelít. A szabadban vagy ken- nelben tartott szuka kevésbé igényli a gazdi jelenlétét, míg a szorosabb kontaktusban élõre jó ha- tással van a jelenlét a fialásnál. A fialás elõtt jelentõs testhõmérséklet-emelkedés következik be a szukánál. Ennek bekövetkezését a fialás elõtt vezetett testhõmérséklet-grafikon pontosan mutat- ja. Egyszerûbb módszer az orr tenyérrel való vizsgálata.
    A születendõ kölykökre leselkedõ veszélyek közül én itt kettõt említenék meg. Az egyik a nedvesség, a másik a hõmérsékletkülönbség. Ha jelen vagyunk a fialásnál, igyekezzünk segítség- re lenni a kölykök szárazzátételében. Ez történhet vattával vagy tiszta pamuttextíliával. A köl- dökzsinórt hagyjuk, hogy az anya rágja el, mert így a roncsolt szövetek hamarabb gyógyulnak és kisebb a vérveszteség is. A kölyköt úgy tudjuk szárazon tartani, hogy a következõ kölyök fialása elõtt kivesszük az anya alól, és egy elõre elkészített, puhán bélelt, melegen tartott dobozba vagy kosárba tesszük. E fölött infralámpa vagy hõsugárzó kell, hogy biztosítsa a kölykök számára megfelelõ, kellemes meleget. Ezzel a módszerrel azt érjük el, hogy az anya alatt mindig csak egy kölyök van, és a folyamatos fialás folyamán keletkezõ magzatvíztõl, vértõl nem lesz újra nedves a már megszáradt kölyök. A fialás befejeztével a már száraz helyre a kölykök visszatehetõk az anyához. Ott, ahol nem oldható meg a fialásnál a jelenlét, a cél az kell legyen, hogy a fialás során keletkezett nedvek ne gyülhessenek össze, hanem elvezetõdjenek. Már említettem, hogy viszony- lag magas hõmérsékleten fial a kutya. Természetes, hogy ezt a hõmérsékletet a magzat teste is átveszi. Arra kell törekednünk, hogy a születendõ kölyök és az új élettere között kevés legyen a hõmérsékletkülönbség. Nagyon sokan esnek abba a hibába, hogy a légtér hõmérsékletét veszik figyelembe, holott a padlóhõmérséklet a fontos, hisz ezzel érintkeznek közvetlenül az újszülött nedves kölykök. Számtalan esetben bebizonyosodott, hogy 20-25°C-os légtér esetében 10-15 °C-os padlóhõmérsékletet mértünk. Ebben az esetben az újszülött kölyök 20-25 °C-os különb- séggel érintkezett élete elsõ perceiben és ilyetén már az elsõ napokban döntõen befolyásolhat- tuk külalkját, csontozatát az esetleges felfázás miatt. Az újszülött részére szükséges a 25-30 °C-os padlóhõmérséklet biztosítása az élete elsõ hetében. Ez legjobban padlófûtéssel oldható meg. Külföldön már kapható a külön erre a célra gyártott elektromos padlófûtés. A megoldás ennek hiányában a kereskedelmi forgalomban kapható elektromos párna lehet, megfelelõ huzat- ba csomagolva. Bizonyára mindenki megtalálja azt az ismerõst, barátot, rokont, aki jártas az elektronikában. A lényeg a jó szigetelés és a túlfûtés elleni védelem tisztázása.
    Beszélni kell még arról, hogy ami jó a kölyöknek, az nem biztos, hogy jó az anyának. Jelen esetben a hõmérsékletrõl van szó. Ezen úgy lehet segíteni, hogy a megfelelõ szülõláda aljának csak a fele legyen fûtött, a másik fele nem. Meg fogják látni, hogy az anya mindig a fûtetlen "hûvös", míg a kölykök a melegítetthelyen fognak tartózkodni. Mint már említettem, a fûtés 7-8 napig szükséges. (Természetesen a légteret, ha szükséges, továbbra is fûteni kell.) A hozzáértõk úgy fogalmaznak, hogy ennyi idõ után képes a kölyök a saját hõmérséklet szabályozására.
    Szeretném, ha megfogadnák azt a tanácsomat, hogy a várható fialást beszéljék meg állatorvo- sukkal. Nehogy a komplikáció esetén derüljön ki, hogy pont szabadságon van. Fontolják meg, hogy beavatkozzanak-e a fialás menetébe. Esetleges komplikáció fellépésekor inkább fordul- janak állatorvoshoz. Tudom, hogy ez költség, kiadás, de pénzben nem mérhetõ, ha kedvencünket új élet adása közben egy rossz idõben beadott Oxytocin injekció miatt elveszítjük.